Kertitó ->>> aranyhalak

Tavi díszhalak

Egy kertitó sokkal kedvesebb látványt nyújt, ha halakat is telepítünk bele. Bár a természetes egyensúly fenntartásában a halaknak nincs szerepük, mégis úgy gondolom nélkülük nem lehet teljes egy tó élete. A szépségükön kívül talán egyetlen hasznuk, hogy megeszik a szúnyoglárvákat, szúnyogokat és az egyéb rovarokat.
A fajta kiválasztásánál figyelembe kell vennünk a tó méretét, mert minden halfajta más és más körülmények között érzi jól magát.

A kerti tavi halak az emlősökkel szemben testhőmérsékletüket nem tudják állandó értéken tartani, nem tudnak a környezetük hőmérsékletéhez igazodni. Ezért nevezik őket hidegvérűeknek.
A víz hőmérsékletének csökkenésével a halak mozgása és anyagcseréje lelassul, ezért nem szabad őket hideg időben etetni. A víz melegedésével az anyagcseréjük és légzésük is felgyorsul, többek között ezért is fontos a nyári időszakban a víz oxigéntartalmának biztosítása.

Az aranyhal

Az aranyhalak Dél-Kínából származnak, ősük egy barnás színű egyszerű hal volt. A folyamatos nemesítés eredményképpen mára már az egész világon elterjedtek változatos színezettel. Az aranyhalak népszerűségüket többek között jó alkalmazkodóképességüknek köszönhetik. Az évek során nagyon sok fajta jelent meg, ezek többnyire képesek egymással is kereszteződni. Előfordulhat, hogy egyes fajok színe idővel teljesen kifakul, vagy a kereszteződés révén teljesen barna színű halak születnek, ez ősi "vad aranyhalra" való visszautalás.

A közönséges aranyhal uszonyai rövidek, színe általában az sötét aranysárgától a narancssárgáig változhat. Kölünlegesebb fajtája az üstökösfarkú aranyhak, amelynek nagyobb uszonyai és hosszú vitorlaszerű farkúszója van. Mozgása igen gyors és rendkívül kecses. Mindkét faj maximum 30 cm-re nő meg és jól alkalmazkodik a körülményekhez.
A közönséges subukin és az üstökösfarkú subukin alakja nagyon hasonlít az aranyhalra, de pikkelyei majdnem átlátszóak. Színük a fekete, narancs, sárga, vörös és fehér keverékéből áll, így rendkívül változatos színekben tud megjelenni. A tarka aranyhalak színe idővel változhat, méretük a 25 cm-t is elérheti.
Az üstökösfarkú sarasa formája hasonlít az üstökösfarkú aranyhaléra, de annál némileg karcsúbb, teste színe fehér változatos piros mintázattal. Nagyon mutatós hal és könnyen meglátható a tó vizében. Nagyobb tavakban 30 cm-re is megnőhet.
Az arany jászkeszeg élénkebb színű mint az aranyhal és fomája is karcsúbb nála. Mérete elérheti a 45 cm-t. Az aranyszínű kele az arany jászkeszeghez hasonlít, de halványabb, fakóbb színe van, ezért nem látható olyan jól a tóban.

A cifra aranyhalak változatait szinte lehetetlen felsorolni. Ezeknek a halaknak a teste lerövidült, megjelenésük ezért enyhén szólva is "érdekes". Nem annyira ellenállóak, mint a többi aranyhal fajta, különleges méretű és formájú uszonyaik sérülékenyebb, fogékonyabbak a fertőzésre. Testformájukból eredően emésztőrendszerük lerövidült, összenyomódott, ezért gyakoribbak az emésztésből eredő betegségek, száraz eleség adása nem ajánlott. A cifra aranyhalak növekedése is lassabb és méretük sem éri el a többi aranyhalét, legfeljebb 25 cm-re nőnek meg. Maximális életkoruk 8-12 év, szemben a többi aranyhallal, amelyek 15-25 évig is élhetnek. Ivarérésük nekik is 18-30 hónapos korban történik. A cifra aranyhalakat nem javasolt más nagyobb méretű (koik) halakkal együtt tartani
A cifra aranyhalak leggyakoribb fajtái közé tartoznak a teleszkópszemű aranyhalak, amelynek hatalmas szemei kidüllednek. A gombafejű cifra aranyhalaknak fejét gombaszerű kinövések tarkítják. Testük zömök és rövid, létezik belőlük fátyolfarkú fajta is. Az oroszlánfejű aranyhalnak és az égrenéző aranyhalnak nincs hátúszójuk, ezért kígyózó mozgásuk vízben furcsa látványt nyújt.